Településtörténet

Beretke első írásos emléke 1286-ból való, ekkor még mint a közeli Csoltó község része. A 14. század végére a falu már egyedülállónak mondhatta magát és birtokjogi szempontból is megosztott volt. Ebben az időben Beretke földjeinek egy része nemesföld - itt találhatók a nemesek házai, kúriái. A falu ezen részének a neve: „Felsőberetke“ vagyis „Nemesberetke“.  A másik részét úrbéri parasztok lakják „Alsóberetke“ vagy „Parasztberetkének“ is nevezik.

1480 körül a falu kihal, majd mire újra visszatérnének az emberek, jön a török és szörnyű terheket, adókat ró a falura. Olyan szörnyű összegeket, hogy a falu lakossága ismét elhagyni kényszerül a területet. A törökök még időben belátják, hogy ez nem vezet a falu felvirágzásához, így felére, majd negyedére csökkenti az adóterheket, ezzel biztosítva, hogy lassan de biztosan visszatérjen az élet a faluba. Csak a 17. század elejére áll vissza az élet a normális kerékvágásba. 1633-ban érdekes és eddig nem látott esemény történik. Egy telek miatt verekedés tör ki és Parasztberetke megtámadja Nemesberetkét. A Rákóczi-Szabadságharc is nyomot hagy a községen. Később a falu lakosságát megtizedeli az 1709 - 1710-es pestisjárvány is.

Beretke Gömör majd 1881 után Gömör és Kis-Hont Vármegyéhez tartozik közigazgatásilag.

A 19. század elején végre béke köszönt a falura, persze ez sem tarthatott sokáig, mivel Beretke ifjai is harcolnak az 1848/49-es Szabadságharcban.

1878-ban a faluban 55 ház található és 455 a lakos.

A századforduló persze falunkba is nagy gazdasági fejlődést hoz, ennek ellenére töb család is végleg búcsút int szölőfalujának, hogy az USA-ban új életet kezdhessen.

Az I. Világháborúban legelőször a cseh katonák vonulnak be Beretkére. Sok férfi esik áldozatul a háborúnak, még a templom harangját is be kellett szolgáltatni, hogy abbol ágyúkat készíthessenek.

1937-ben nagy árvíz sújtja a falut.

A II. Világháború kitörése után a férfiakat sorra hívják be katonai szolgálatra. Valamikor 1944 szeptembere körül kerülnek az első orosz foglyok Beretkére, innen már lehetett tudni, hogy közel van a frontvonal. Mikor a harcok már a faluban vagy annak környékén folytak a lakosság a pincékbe bújt meg. A legnagyobb és legbiztonságosabb óvóhely az árvaház pincéjében volt, valamint a Peskőbarlangban. A háború után, mikor már a község lakosainak élete rendeződni látszik újabb csapás érte a magyarlakta területeket, igy falunkat is - 3 családot telepítettek Csehországba.

1948-ban megkezdődött az államosítás. A kastély úrnőjét kitették a kastélyból megfosztották mindenétől.